Jegyespárként fontos tudnod a szerződésekről

Az esküvő egy olyan esemény, aminek költségei egy autó árával összehasonlíthatók, ugyanakkor nem egy, hanem sok helyre kell fizetni és igen nehéz „szerelővel” felszerelkezve érkezni a megállapodáshoz. Minden egyes területre (mint például helyszín, étkezés (azaz catering), fotó, dekor, stb.) külön-külön szolgáltatókkal kell megállapodni, és nagyon fontos, hogy minden egyes alkalommal szerződést kell írni. (Abba most ne is menjünk bele, amikor a szolgáltatók nem szeretnének szerződést írni, mert hát „az adott szó, az úgyis elegendő” – nem, nem az! Ha ilyen szolgáltatóval találkozol, visítva menekülj!)

A szerződés egy jogi fogalom. Egy megállapodás írott formája, ami két fél azonos akaratán alapszik. A legtöbb szolgáltató, és a legtöbb jegyespár azonban nem tanult jogot, és nem tudják, hogy mitől érvényes és mitől támadható egy szerződés. Így sajnos sok esetben érvénytelen, semmis, vagy éppen hiányos, pontatlan, vagy vitára adhat okot! (Ezt a hozzám forduló jogász végzettségű jegyespárok egybehangzó tapasztalata alapján mondhatom.)

Az egyszerűség kedvéért, a legfontosabb 5 dolog mindenképp legyen a szerződésben:

• ki,
• kinek,
• mit,
• mikor,
• mennyiért.

Ezek általában nem 1-1 szóval, hanem részletesen kibontva, ezért egy átlagos szolgáltatói szerződés 4-12 oldal.

Emellett a legtöbb jegyespár és sok szolgáltató nincs tisztában azzal, hogy az elsőként elkért összeg az foglaló, vagy előleg? Egyáltalán mi a különbség? Egy picit tegyük tisztába!

Foglaló, vagy előleg

FOGLALÓ – Arról szól, hogy a szolgáltató adott napon a te esküvődet fogja fotózni, neked adja ki bérbe a helyiségét/ ruháját. Azaz ezzel a pénzzel foglalod le az időt. Főszabályként a foglaló, ha jegyespárként lemondod a szolgáltatást, nem jár vissza, de ha a szolgáltató mondja le a szolgáltatást, akkor duplán jár vissza. (Fontos megjegyezni, hogy ha ellentétek születnek, minőségi, viselkedési kifogás merül fel, akkor jogilag az a mérvadó, hogy kinek a felelőssége a szerződés meghiúsulása – és ez bizony már a jogi szakemberek feladata, hogy egy-egy konkrét esetben megmondják.) Ha a szerződés rendben teljesül, a foglaló összege beleszámít a végösszegbe, azaz a fizetendő díjból levonásra kerül.

ELŐLEG – Arról szól, hogy a szolgáltatónak még a tényleges teljesítést megelőzően költségei vannak a te megbízásod miatt, és ennek fedezetére adsz pénzt. Tehát nem az időre, hanem a költségre. Ilyen például dekor (meg kell venni a dekor anyagokat, vázákat, virágokat), ruhakészítésnél (a ruhaanyag és a hozzávalók), meghívónál (papírok), szervezőnél (furán hangozhat, de igen, a szervezőnek költségei vannak, például kimegy veled 5 helyszínre, és autózik többszáz kilométert, az is költség). Az előleg NEM jár vissza minden esetben! Azért adtad azt a pénzt, hogy elköltse a te érdekedben. Abban az esetben, ha az adott költsége nem merült még fel, akkor visszajár. Ha már elköltötte (rád), akkor nem jár vissza. Alapesetben a költségek felmerülését a szolgáltatónak kell igazolni.  

Van még egy harmadik fogalom, amit a törvény ismer és elfogad: a RÉSZTELJESÍTÉS. Például a varrónő elkészítette a ruha felső részét a te méretedben, a szervező megbeszélt időpontokat, leszervezett eseményeket, szolgáltatókat. A ceremóniamester elkészítette a forgatókönyvet. A fotós a képek közül 30-at retusálva átadott. Azaz: a szolgáltatás nincs befejezve, a várt végeredmény, a teljes munka nincs elkészítve, de már történt munkavégzés. A szerződésben ki lehet kötni részteljesítési feltételeket, időpontokat, és amennyiben az megtörtént, akkor a részteljesítésre kifizetett összeg NEM jár vissza (hiszen megdolgozott érte a szolgáltató).

Mivel a törvény pontosan meghatározza ezeknek a fogalmaknak a jelentését, és jogkövetkezményeit (hogy kinek mi jár, vagy mi jár vissza), ezért a jogszabályokkal ellentétes értelmű szerződést hiába írunk, ugyanis a törvény magasabb rendű, mint egy polgári szerződés. A jogszabály rendelkezéseitől csak akkor lehet eltérni, ha azt a törvény kifejezetten megengedi. Ezért is fontos, hogy a szerződésben térjetek ki részletesen rá, hogy milyen összeget, milyen jogcímen, milyen feltételekkel fizettek ki és a lehető legtöbb konkrétumot írjátok le. Minél pontosabb és részletesebb egy szerződés, annál inkább egyértelmű a felek számára, hogy kinek mi a feladata, joga, kötelezettsége, és annál kisebb az esély a későbbi vitára. A jó szerződés mindig mindkét fél érdekét védi.

Hogy konkrét példát is mondjak:

• A ruhaszalonnak adtál foglalót. Esküvő előtt úgy döntesz, mégsem szeretnéd ezt a ruhát – a foglaló nem jár vissza.
• Foglalót adtál, de szalonban a ruhát egy másik menyasszonynak adminisztrációs hiba miatt eladták. A foglaló dupláját kapod vissza.
• A ruhaszalonnak előleget fizettél – a leelőlegezett ruhával kapcsolatos kiadásokra a szalon megtartja az előleget.
• A ruhaszalonnak kifizetted az első két részletet a ruha készítéssel kapcsolatban. A ruha majdnem kész, de a varrónő betegség miatt nem tudja befejezni. A kifizetett részleteket (akár elszámolással a fennmaradó költségekre vonatkozóan) a varrónő /szalon megtartja. Az elkezdett ruhát másik varrónő befejezheti.

Ezek természetesen kiragadott, egyszerűsített példák. A jogi szakemberek nem véletlenül tanulják sok éven keresztül ezt a hivatást, az ördög valóban a részletekben rejlik.

Ha kételkednél a szavamban,– mert egy tánctanár, ceremóniamester, vagy szertartásvezető nem feltétlenül rendelkezik jogi tanulmányokkal – , biztosíthatlak róla, hogy nem a levegőbe beszélek, mert bár nem vagyok jogász, 2 évig tanultam jogot, közgazdász végzettséggel rendelkezem, és számtalan szerződést készítettem már különböző témákban magyar és angol nyelven. A munkám során elengedhetetlen, hogy tisztában legyek a szerződésekkel szembeni követelményekkel.

Ha kérdésed merülne fel, tanácsadóként örömmel segítek, hogy minden szolgáltatóval érvényes, a jogszabályoknak megfelelő, és a ti érdekeiteket is képviselő szerződést írjatok alá! (A szolgáltatás természetesen nem jogi tanácsadásra, hanem esküvői tanácsadásra vonatkozik.) Keressetek bátran!

Tudj meg többet az esküvői tanácsadásról, a ceremóniamester szolgáltatásról, a szertartásvezetésről, vagy az esküvői táncoktatásról! (Kattints!)

Hivatkozások a Ptk-ból:

„A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA

XXVI. Fejezet

A szerződés megerősítése

1. A foglaló

6:185. § [Foglaló]

(1) A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik.

(2) Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.

(3) A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.

(4) A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít. A kötbér és a kártérítés összege a foglaló összegével csökken.

(5) A túlzott mértékű foglaló összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.”

„6:276. § [Megbízási díj]

(1) A megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el.

(2) A megbízási díj a szerződés teljesítésekor esedékes. Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a megbízási díjnak tevékenységével arányos részét követelheti.

(3) A megbízott a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségek előlegezésére köteles.

(4) A szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és indokolt költségeit megtéríteni.”