Az első táncfilm-ajánlóm után most következzen a második rész – még mindig a társastáncokkal foglalkozó néhány filmről egy-egy kis szösszenet. A mostani összeállításban néhány régebbi, kevésbé ismert táncfilmet ajánlanék a tánc- és filmkedvelők figyelmébe. (Az első filmajánlót itt lehet megtekinteni.)

5 – Strictly Ballroom (Kötelező táncok)
(1992, 94 perc)

Főszereplők: Paul Mercurio (Scott Hastings), Tara Morice (Fran)

Történet:
A film egy szatíra a versenytáncról a függönyök mögül.
Scott Hastings nagyreményű versenytáncos egy komolyabb versenyén a riválisától
beszorítva gondol egyet és erőteljes improvizációba kezd, ezért partnernője
faképnél hagyja a legfontosabb versenyük, a Pacific Bajnokság előtt. Scott
tanára, aki mellesleg az édesanyja, ezért partnerválogatásba kezd. Közben a
kezdők közé sorolt, kicsit csúnyácska Fran felajánlja Scottnak, hogy táncol
vele úgy, ahogy Scott akarja: nem korlátok közé szorítva, szabadon,
improvizálva. Mint kiderül, nem csak Scott családja táncos. Fran édesapja a
paso doblét gyakorolja Scottal, hogy ne csak a versenytáncos eleganciát, de a
spanyolos érzelmeket is bele tudja adni a táncába. A gyakorlások során persze a
fiatalok egymásba habarodnak. A verseny előtt Scott fülest kap, hogy édesapja is
szabadon akart táncolni a maga idejében, ezért elbukott, így a fiú hajlik rá, hogy
Fran helyett a versenytánc csillagával álljon parkettre, a szabályok
betartásával. Apja az utolsó pillanatban helyesbíti az infót, így „becsúszó
szereléssel” szabad táncot járnak a bajnokságon.

Táncos megjegyzések:
Bár a film a versenytánc karikatúrája akar lenni, de van néhány érdekes
ellentmondás.
Fran és Scott – legalábbis a jelenetekben látható próbákon – rumbát gyakorol.
Mégis, mikor Fran apja kérdezi, hogy Scott mégis mit gyakorolt Frannel, a
válasz paso doble. A film több jelenetében látunk táncversenyt, de a készítők
arra már nem figyeltek, hogy a zene és a tánc szinkronban legyenek, többször is
elcsúszik a zene a képtől. Érdekes, hogy bár a régi partnere várja a pasonál a
színpad szélén, és 1 zene átlagban 1,5-4 perc hosszúságú, de Scottnak van ideje
rá, hogy gondolkodjon, megkeresse Frant, beszéljen vele, Fran átöltözzön, visszamenjenek
a parkettre, és még mindig bőven tart a zene, amire csak úgy „becsúsznak”.

A versenytáncot közelről nem ismerők kedvéért néhány gondolat.
A film alapgondolata, hogy mindenki táncoljon úgy, ahogy akar, érzésből. Ezzel
nincs is semmi baj, ezt senki nem tiltja, sőt vannak freestyle versenyek is,
ahol azt táncolsz, ami jól esik. A görbe tükörben szereplő tíztánc viszont egy hivatalos
sportág. Mint minden sportágban, itt is vannak szabályok, amiket a versenyzőknek
be kell tartani. Ha a focista gondol egyet és úgy érzi, neki jobban megy kézzel
a labda kapuba juttatása, attól még nem lesz győztes a csapata, hanem
kiállítják a focistát. A táncosoknál is így van ez. Alacsonyabb kategóriákban csak
és kizárólag a meghatározott figurákat lehet táncolni, az előírt ritmusban,
stílusban, kivitelezésben, kötésben. Magasabb kategóriákban kicsit több a
szabadság, de továbbra sem lehet „bármit” táncolni egy versenyen. A letáncolt
de nem megengedett figurákért utolsó hely, ún. „lépéshatár” jár. A
versenyszabályok be nem tartásáért akár eltiltás is. A film persze azt próbálja
sugallni, hogy minden szabály, minden kötöttség úgy hülyeség, ahogy van – de gondoljunk
csak bele: ha mindenki a szabályok szerint játszik, csak egyvalaki nem, akkor hogy
mérjük össze a teljesítményt?
A versenytánc hátterének kifigurázása hatásos. Vicces(nek szánt) jelenetek valósághű
alapokon. Laikusként nem gondolnánk, de mint minden versenysportban, itt is
vannak hatalmi harcok, bunda, fejesek, kis- és nagy halak, sztárok, sztárallűrök
és az összes többi, górcső alá vett „szépség” is. A poénok viszont kevésbé
ütősek, mint lehetnének.

A táncos jelenetek koreográfiái a paródia jelleghez kötődnek. Kidolgozottságuk
közel sem olyan profi, mint ahogy a filmben beszélnek róla. A tíztánc közül
láthatunk a filmben részleteket angol keringő, tangó, bécsi keringő, slow fox, és
samba stílusokban is, de a két fő tánc a rumba és a paso doble.

Zenék: Time after time, Kék Duna, Perhaps, Love is in the air

 

6 Salsa (1988, 82 perc)

Főszereplők: Robby Ros (Rico), Miranda Garrison (Luna)

Történet:
Rico egy autószerelő műhelyben dolgozik, de esténként salsa klubokban táncol és készül a 3 hét múlva megrendezésre kerülő Fesztiválra. Rico tehetséges salsa táncos, de a partnere és barátnője, Vicki nem ér fel a közelébe. A „salsakirálynő” – Luna – kiszemeli magának, Vicki helyébe akar lépni. A húga, Rita szerelmes lesz Rico barátjába, Kenbe – amit Rico nem néz jó szemmel -, Rita barátnője pedig Ricora hajt.

Érdekesség, hogy a Lunát játszó színésznő, Miranda Garrison játszott a Dirty Dancingben is, ő volt Vivian Pressman megformálója, aki Johnnyt és Robbiet is az ágyába invitálja. Bár a Dirty Dancingben is táncol, de éppen csak, így ott nem derül fény a tánctudására, ami ebben a filmben viszont előtérbe helyeződött.

Táncos megjegyzések:
A koreográfiák és a táncok is élvezetesek, nem erőltetettek, a salsához illően lazák. Salsa mellett cha-cha-cha is látható. Robby Ros (Rico) és néhány más táncos mozgása látványosan kidolgozott – a salsakirálynőé viszont kissé erőltetett, ami tökéletesen illik a szerephez.

A filmet érdemes megnézni, ha szeretnél élvezetes, laza, szép táncokat látni, és egy kis könnyed limonádéra vágysz.

Zenék: Margarita, Puerto Rico, Chicos y Chicas